Kedves művészetkedvelő blogfigyelők!
Íme az új irodalmi sorozatunk folytatása! Egy újabb összeállítást olvashattok ezen az oldalunkon Cangjang Gjaco, a kicsapongó életmódjáról híres, fiatalon elhunyt VI. Dalai Láma (1683-1706) verseiből, Rab Zsuzsa magyar fordításában. További kellemes olvasást a tibeti irodalom gyöngyszemeihez! Természetesen: folytatjuk!
Hajni
21
Szerencse-zászlóm kitűztem:
rámmosolygott a szerencse.
Vendégségbe hívott engem
rangos asszonyság leánya.
22
Lányok ülnek, nézem őket,
gyöngy-foguk mosolya villan.
Szeme sarkából az egyik
félénken arcomra pillant.
23
Mert a szívem övé úgyis,
megkérdezem, párom lesz-e.
- Míg a halál el nem választ,
tőled el nem válok - mondta.
24
Ha egy lánnyal kötést teszek,
hitem kincsét tagadom meg.
Hegyi remete ha leszek,
a szerelemtől válok meg.
25
Kong-phrug szerzetestársamnak
fogoly méhként verdes lelke -
együtt ittunk, nővel is hált,
és most a vallásba révül.
26
Tudom: te egyetlen szépem,
hűtlen vagy és szemérmetlen.
Mégsem faggathatom róla
egy-tanúd: türkiz fejékedet.
27
Mosolyogsz, gyöngy-fogad villan,
eszem veszti ifjúságod.
Kérlek, mondjad esküszóval,
hogy engem igazán szeretsz.
28
Ahogy madár ágra talál,
egymásra lel két szerető.
Segítsd őket, kocsmárosné!
Bajban ki lesz segedelmünk?
29
Ne szüleidnek vallj titkot,
a lány értse vallomásod.
De vigyázz! Sokan csábítják,
s titkod mindnek tovább adja.
30
A lelket-rabló istennő
hiába lett szeretőmmé.
A gazdagság fejedelme
könnyen elragadta tőlem.
31
Amikor a kincs ura vagy,
gazdagságod fel nem méred.
De hogyha más elragadja,
bánat nyomja szíved érte.
32
Szeretőm, ki hajlott hozzám,
megkivánta más szerelmét.
A lelkemet gyötrő bánat
élő testem is szaggatja.
33
Elcsavarták a lány fejét,
jövőm tudni jóshoz mennék.
Csakhogy az érdekel inkább:
miért hiszékeny minden lány?
34
Élne ez a lány örökké,
a bor soha el nem fogyna,
itt az ifjú biztos révet
bizony mindig találhatna.
35
Tán nem anya szült a földre,
barackfa ágán nyílottál.
Gyorsabban száll el szerelmed
hulló barackfavirágnál.
36
Kicsi leány, én szeretőm,
nem farkasok fajtája vagy?
Azok is, ha koncot kapnak,
visszafutnak a hegyekbe.
37
Még a hegyi vadlovat is
megkerítheted lasszóval.
De a hűtlen szeretőt
varázslat sem húzza vissza.
38
A zord sziklák, kemény szelek
a sas tollát szétzilálták.
A cselvetők, ármánykodók
életemet emésztették.
39
Sárga szélű, tus-szín felhő
a fagy és a jég szállása.
Aki hívő is, meg nem is,
az Buddhának ellensége.
40
Olvadt kérgű, fagyos földön
nem jó lovat torpantani.
Nem-igazi kedves előtt
nem jó szíved kiönteni.
/Ford.: Rab Zsuzsa/
Szerencse-zászlóm kitűztem:
rámmosolygott a szerencse.
Vendégségbe hívott engem
rangos asszonyság leánya.
22
Lányok ülnek, nézem őket,
gyöngy-foguk mosolya villan.
Szeme sarkából az egyik
félénken arcomra pillant.
23
Mert a szívem övé úgyis,
megkérdezem, párom lesz-e.
- Míg a halál el nem választ,
tőled el nem válok - mondta.
24
Ha egy lánnyal kötést teszek,
hitem kincsét tagadom meg.
Hegyi remete ha leszek,
a szerelemtől válok meg.
25
Kong-phrug szerzetestársamnak
fogoly méhként verdes lelke -
együtt ittunk, nővel is hált,
és most a vallásba révül.
26
Tudom: te egyetlen szépem,
hűtlen vagy és szemérmetlen.
Mégsem faggathatom róla
egy-tanúd: türkiz fejékedet.
27
Mosolyogsz, gyöngy-fogad villan,
eszem veszti ifjúságod.
Kérlek, mondjad esküszóval,
hogy engem igazán szeretsz.
28
Ahogy madár ágra talál,
egymásra lel két szerető.
Segítsd őket, kocsmárosné!
Bajban ki lesz segedelmünk?
29
Ne szüleidnek vallj titkot,
a lány értse vallomásod.
De vigyázz! Sokan csábítják,
s titkod mindnek tovább adja.
30
A lelket-rabló istennő
hiába lett szeretőmmé.
A gazdagság fejedelme
könnyen elragadta tőlem.
31
Amikor a kincs ura vagy,
gazdagságod fel nem méred.
De hogyha más elragadja,
bánat nyomja szíved érte.
32
Szeretőm, ki hajlott hozzám,
megkivánta más szerelmét.
A lelkemet gyötrő bánat
élő testem is szaggatja.
33
Elcsavarták a lány fejét,
jövőm tudni jóshoz mennék.
Csakhogy az érdekel inkább:
miért hiszékeny minden lány?
34
Élne ez a lány örökké,
a bor soha el nem fogyna,
itt az ifjú biztos révet
bizony mindig találhatna.
35
Tán nem anya szült a földre,
barackfa ágán nyílottál.
Gyorsabban száll el szerelmed
hulló barackfavirágnál.
36
Kicsi leány, én szeretőm,
nem farkasok fajtája vagy?
Azok is, ha koncot kapnak,
visszafutnak a hegyekbe.
37
Még a hegyi vadlovat is
megkerítheted lasszóval.
De a hűtlen szeretőt
varázslat sem húzza vissza.
38
A zord sziklák, kemény szelek
a sas tollát szétzilálták.
A cselvetők, ármánykodók
életemet emésztették.
39
Sárga szélű, tus-szín felhő
a fagy és a jég szállása.
Aki hívő is, meg nem is,
az Buddhának ellensége.
40
Olvadt kérgű, fagyos földön
nem jó lovat torpantani.
Nem-igazi kedves előtt
nem jó szíved kiönteni.
/Ford.: Rab Zsuzsa/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése